Blogger? Oh my god!

Első blogbejegyzéésem. Fúúhhaa. Nos... Az oldalt azért hoztam létre, hogy közöljem veletek életem minden egyes kulcsfontosságú mozzanatát. Leírom, hogy élek én, miért(kiért!) rajongok, és mi foglalkoztat éppen. Számíthattok néhány unalmas monológra, vagy épp furcsa helyzetre, esetleg számtalan különös pillanatra, de valószínű, hogy annyira én se különbözöm a többi földi embertől. Vannak különc nézeteim, apró megállapításaim, tehetségem az egy szemernyi se, eszem meg olyan, mint a csorba borotva.
Viszont van valami, amit mindenkinél jobban tudok! Álmodozni...
Képzeld csak el! Lefekszel este az ágyban(egyedül!), visszagondolsz a mai napodra, a jó és a rossz pillanatokra. Elmosolyodsz, mikor felrémlik előtted az Ő arca. Halkan kuncogsz, mikor eszedbe jutnak barátnőid/barátaid mai őrületes poénjaik. Elfintorodsz, mikor bekúszik a képbe utálatos tanárod fenyegető arckifejezése. Megvillan a szemed, mikor rájössz, hogyan akart az aktuális ellenfeled keresztbetenni neked. Az idegeid pattanásig feszülnek az osztálytársad undorító viselkedése miatt. Ekkor rájössz, hogy ezek miatt felesleges dühöngened, ami volt, elmúlt, s mély álomba zuhansz, hogy ott folytathassad tovább filozofálásodat, csupán kissé kiszínezve.
Tehát a szőke(tök mindegy, hogy esetleg barna, fekete, vagy netán vörös) herceg fehér lovon(vagy legyen ferrari, porsche, hintó, furgon stb) eléd áll, hív, hogy menj el vele egy tök jó buliba. Te vonakodva igent mondasz, és végigtáncolod vele az estét. A barátaiddal másnap őrületes kalandokat éltek át. A tanárod bele se szólhat az életedbe, ugyanis nincs tanítás, így az idegesítő osztálytársak is kipipálva. Az ellenséged meg húzzon el a fenébe, ez a te álmod, mit jön ő ide?
Magyarul a fantáziád határtalan, az álmaid szépek-jók, te pedig boldog vagy!
Egy gond van. Kicsi/nagy, felhúzható/beállítható, borzalmas hangú és minden reggel felkelt. Ébresztő órának hívják!
A való élet nehezebb, sokkal nehezebb, de hát te vagy Spiderwomen, Supergirl, Nyúlányka a hihetetlen családból vagy... Vagy csak egy sima, hétköznapi lány. Hozzá kellene már szoknod, ez nem tündérmese. Nőj fel!
Nőj fel, nőj fel! Blablabla... Tudod mit? Én még nem akarok!